JAP�N T�RT�NELME:

Jap�n F�ldrajzilag

Jap�n (jap�nul: 日本, �t�r�ssal: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, �t�r�ssal: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetorsz�g Kelet-�zsi�ban. Nyugaton a Jap�n-tenger, �szakon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-�ce�n �s d�len a Kelet-k�nai-tenger mossa partjait. A 6852 sziget�b�l a n�gy legnagyobb Hokkaid�, Hons�, Kj�s� �s Sikoku, ezeket nevezik f�szigeteknek. A nagy m�ltra visszatekint� Jap�n ma a m�sodik legnagyobb gazdas�gi hatalom az Amerikai Egyes�lt �llamok ut�n, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi szervezet tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Toki�, a vil�g legn�pesebb v�rost�m�r�l�se. A f�v�roson k�v�l m�g 11 milli�s nagyv�ros tal�lhat� Jap�nban.

T�rt�nelme

Jap�n t�rt�nelm�re a hossz�, elszigetelt id�szakok a jellemz�ek, megt�zdelve a k�rnyez� vil�g j� n�h�ny radik�lis, n�ha forradalmi v�ltoz�st hoz� k�ls� behat�s�val. A szigetorsz�g t�rt�nelme a k�vetkez� n�gy f� korszakra oszthat� fel

Jap�n �rott t�rt�nelme a k�nai sz�vegekben megjelen� r�vid utal�sokkal kezd�dik az i. sz. 1. sz�zadban. R�g�szeti kutat�sok szerint azonban a Jap�n szigetvil�gban m�r a paleolitikus korban is �ltek emberek. Id�sz�m�t�sunk el�tt 12 000 �vvel az utols� j�gkorszakot k�vet�en a jap�n szigetvil�g gazdag �kosziszt�m�ja el�seg�tette az emberi fejl�d�st, l�trehozv�n az els� agyagm�vess�get a Dzs�mon-korszak idej�n. A Dzs�mon-kult�ra n�p�t tekinthetj�k az emberi t�rt�nelem els� ismert civiliz�ci�ja l�trehoz�j�nak!

A r�g�szeti felt�r�sok azt bizony�tj�k, hogy a Jap�n szigetvil�g els� lak�i, k�z�tt�k feltehet�en a mai ainuk �sei �szak-�zsi�b�l �s Kelet-�zsi�b�l az akkor m�g l�tez� f�ldhidakon kereszt�l �rkeztek erre a ter�letre kb. 35 000 �vvel ezel�tt. M�s kutat�sok viszont arra utalnak, hogy n�h�ny n�pcsoport haj�val is j�tt erre a vid�kre D�lkelet-�zsi�b�l, a csendes-�ce�ni nagy v�ndorl�si id�szakban. Az is lehets�ges, hogy a jap�n szigetvil�g abban a korban nem volt olyan elszigetelt, mint k�s�bb.

Az �slak�knak tartott ainuk p�rezres marad�kcsoportja ma m�r csak idegenforgalmi l�tv�nyoss�g. Az ainuk harcias hal�sz-vad�sz n�pe egykor m�g a mai Osak�n is t�lterjed� hatalmas ter�letet n�pes�tett be, de napjainkra m�r visszah�z�dtak Hokkaid�nak, az �szaki f�szigetnek z�rtabb vid�keire.

Jōmon jidai-縄文時代-Joumon Korszak

A Dzs�mon-korszak (縄文時代 Jōmon-jidai) az i. e. 14. �vezredt�l az i. e. 3. sz�zad elej�ig tartott. A korszak els� megtal�lt leletei az i. e. 14. �vezredb�l sz�rmaznak. A felt�rt telep�l�sek a f�lig letelepedett mezolitikus - vagy egyes v�lem�nyek szerint neolitikus - �letforma jellegzetess�geit viselik.

Vitatott r�g�szeti kutat�sok szerint a Dzs�mon-korszak emberei k�sz�tett�k a vil�g els� agyaged�nyeit, amelyek az i. e. 11. �vezredhez k�thet�k. A Dzs�mon-korszak emberei agyagfigur�kat �s agyaged�nyeket k�sz�tettek, melyet fonott �s fonatlan zsin�rokkal �s p�lcik�kkal d�sz�tettek egyre kifinomultabb technik�kkal. Az ugyancsak erre a korszakra dat�lhat� k�szersz�mok a vil�g legels� csiszolt k�eszk�zei.

Yayoi jidai-弥生時代-Yayoi Korszak

A Yayoi-korszak (弥生時代, Yayoi jidai) az i. e. 3. sz�zadt�l (ez a d�tum vitatott) az i. sz. 3. sz�zadig tartott. Elnevez�s�t Toki� egy bizonyos r�sz�r�l kapta, ahol a kor els� felismerhet� leleteit fedezt�k fel. Az �zsiai Korea ter�let�r�l besziv�rg� rizsm�vel�si �s �nt�z�si technik�knak k�sz�nhet�en a t�rsadalom mez�gazd�lkod�si szintre emelkedett. A t�rzsek t�bb kisebb �llamm� struktur�l�dtak. A h�bor�k �s a kialakul� sz�vets�gek utat nyitottak a nagyobb �s szervezettebb egys�gek kialakul�sa fel�. A 3. sz�zadb�l sz�rmaz� k�nai �r�sos eml�kek eml�t�st tesznek Himiko kir�lyn�r�l, aki 30 kisebb �llamot egyes�tett a szigetvil�gban.

Feud�lis Kor-Jap�n K�z�pkor

S�gun�tusok alakultak �s a busid� – a jap�n lovag-ide�l – v�lt uralkod�v�, valamint n�h�ny �j jap�n buddhista szekt�t alap�tottak. �j kultur�lis hagyom�nyok, mint p�ld�ul a tea-szertart�s, a vir�gk�t�szet, a n� �s a kabuki, mint tipikus jap�n sz�nj�tsz�si form�k �s az ukijo-e (fad�cos nyomtat�s) fejl�dtek ki �s v�ltak n�pszer�v� a k�zn�p k�r�ben is.

Edo Kor

Tartva a politikai beavatkoz�sokt�l �s vall�si tan�t�sokt�l, a s�gun�tus 1612-ben betiltotta a kereszt�ny vall�st �s 1614-ben bez�rta a kapukat a k�lf�ldiek el�tt, kiv�ve n�h�ny holland �s k�nai keresked�t. Az � m�k�d�s�ket egy kis szigetre, a Nagaszaki mellett fekv� Desim�ra korl�tozt�k.

A 18. sz�zad v�ge k�r�l egyre er�s�d� nyom�s nehezedett Jap�nra, hogy nyissa meg kik�t�it a vil�g el�tt. 1854. m�rcius 31-�n Matthew Calbraith Perry amerikai sorhaj�kapit�ny az USA Haditenger�szet�nek „fekete haj�ival” bel�pett a Toki�i-�b�lbe �s r�b�rta a jap�nokat egy bar�ts�gi szerz�d�s, a Kanagavai Egyezm�ny megk�t�s�re az Amerikai Egyes�lt �llamokkal. A Kanagavai Egyezm�ny megnyitotta Jap�n kapuit a nyugat sz�m�ra.

A Meiji Restaur�ci�

Ezen esem�nyek hat�sak�nt n�vekedett a feud�lis berendezked�s� �llam szoci�lis �s politikai alapjaira nehezed� nyom�s. 1867-ben a Tokugava-s�gun�tus �sszeomlott, �s hely�re a Meidzsi sz�vets�gi korm�ny l�pett 1868-ban. Jap�n megnyitotta kapuit a vil�g t�bbi r�sze el�tt �s megkezdte a nyugati kult�ra adapt�l�s�t az orsz�g gazdag�t�s�ra �s a katonai hatalom er�s�t�s�re folytatott iparos�t�ssal. A Meidzsi Birodalom idej�n n�h�ny �vtized alatt t�bb v�ltoz�s t�rt�nt a nyugati mint�j� fejl�d�sben, mint azel�tt �vsz�zadokon kereszt�l – kialakult egy modern nemzet modern iparral, modern politikai int�zm�nyekkel �s modern t�rsadalmi berendezked�ssel.

Forr�s: WIKIP�DIA