Tokyo:

Tokyo Jap�n k�zigazgat�si k�zpontja, a jap�n korm�ny �s a cs�sz�r sz�khelye. Egyike Jap�n 47 prefekt�r�j�nak, nem egyetlen v�rosk�nt korm�nyozz�k. Hozz�vet�legesen 12 milli� ember – az orsz�g lakoss�g�nak 10%-a – �l Toki�ban, m�g a Nagy Toki� Agglomer�ci�ban 33-36 milli�an laknak, �s ezzel ez a vil�g legn�pesebb urbaniz�lt ter�lete.

Toki� a Kant� r�gi�ban, a legnagyobb jap�n szigeten, Hons�n fekszik. K�zpontj�nak koordin�t�i 35� 41' �FSZ, 139� 46' KFH. Ter�lete Ogasavara sziget�ig terjed, amely a Csendes-�ce�non 1000 km-re d�lkeletre tal�lhat�.

Mint az orsz�g politikai, �zleti, gazdas�gi, oktat�s�gyi �s kultur�lis k�zpontja, Jap�non bel�l Toki�ban van a legt�bb c�g k�zpontja, gazdas�gi int�zm�nye, egyeteme �s f�iskol�ja, m�zeuma, sz�nh�za, v�s�rl� �s sz�rakoztat� l�tes�tm�nye. Rendk�v�l fejlett t�megk�zleked�ssel rendelkezik, ez f�leg a vonatra �s a metr�ra vonatkozik.

T�rt�nelme

Toki� felemelked�se k�t emberhez k�thet�: Tokugava Iejaszu s�gunhoz �s Meidzsi cs�sz�rhoz. 1603-ban, miut�n Jap�n addig h�bor�ban �ll� r�szeit egyes�tett�k, Tokugava Iejaszu Ed�ba (a mai Toki�) helyezte sz�khely�t. Emiatt a v�ros nagyon gyors fejl�d�snek indult, �s hamar a vil�g egyik legnagyobb telep�l�s�v� v�lt. Lakoss�ga m�r a 18. sz�zadban el�rte az 1 milli�t. Spont�n m�don v�lt Jap�n f�v�ros�v�, m�g ha a cs�sz�r Kiot�t jel�lte is ki a birodalma k�zpontj�v�.

263 �vvel ut�n, a s�gun�tust megd�nt�tte k�t d�li prefekt�ra (Cs�s� �s Szacuma) �s vissza�ll�tott�k a cs�sz�ri hatalmat. 1869-ben a n�vleges vezet�, a 17 �ves Meidzsi cs�sz�r Ed�ba k�lt�z�tt, �s a v�rost �tnevezte Toki�ra (a toki� sz� jelent�se „Keleti F�v�ros”). A v�ros m�r ekkor politikai, gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont volt, valamint a cs�sz�r is ide helyezte a sz�khely�t, �gy Toki� az orsz�g val�di f�v�ros�v� v�lhatott. Az Edo-kast�lyb�l lett a toki�i cs�sz�ri palota.

Toki�t k�tszer r�zta meg hatalmas katasztr�fa, melyb�l alig siker�lt fel�p�lnie. El�sz�r a nagy kant�i f�ldreng� 1923-ban, majd a II. vil�gh�bor�. Az 1945-�s toki�i bomb�z�s majdnem olyan puszt�t� volt, mint a Hirosim�ra �s Nagaszakira ledobott atombomb�k egy�ttv�ve. Eg�sz ker�letek v�ltak a f�lddel egyenl�v�. Manaps�g m�r nem nagyon lehet ezeknek a nyomait l�tni a v�roson, de a lak�k m�g mindig viselik a megr�zk�dtat�s nyomait.

A h�bor� ut�n Toki�t nagyon fejlett f�ldalatti- �s vonath�l�zattal �p�tett�k �jj�, amit az 1964. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon mutattak be a vil�gnak. A hetvenes �vekben tov�bb fejl�d�tt a v�ros, meg�p�lt a Sunshine 60 �s az �j, sokszor k�ts�gbevont rep�l�t�r, a Narita (a v�roson k�v�l). A n�pess�g 11 milli� f�re duzzadt (a k�rnyez� ter�letekkel is belesz�m�tva). A v�ros f�ldalatti- �s vonath�l�zata a vil�g legforgalmasabb ilyen jelleg� rendszere lett, miut�n egyre t�bb ember k�lt�z�tt Toki�ba. A 80-as �vekben a lak�s�rak az egekbe sz�ktek egy spekul�ci�s ingatlan-bubor�k miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es �vekben a bubor�k kipukkadt, bankok �s mag�nemberek t�mege vesztette el minden p�nz�t emiatt. Ezut�n gazdas�gi recesszi� k�vetkezett, �gy az 90-es �veket „elveszett �vtized”-nek nevezik, �s ez a recesszi� ma is tart.

Toki�t sokszor er�s f�ldreng�sek r�zt�k meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben �s 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-sk�la szerinti 8,3-as erej� f�ldreng�s 142 000 embert �lt meg.

Tokyo Panor�ma

F�ldrajz,K�zigazgat�s

A Toki� prefekt�ra h�rom nagy r�szb�l tev�dik �ssze: 23 ker�letb�l (a volt Toki� v�ros), Tam�b�l (Nyugat-Toki�) �s a szigetekb�l.

Toki� sz�razf�ldi r�sze a Toki�i-�b�lt�l �szaknyugatra fekszik, kelet-nyugati ir�nyban 90 km-ig, �szak-d�li ir�nyban 25 km-ig h�z�dva. Keleten a Tsiba, nyugaton a Jamanasi, d�len a Kangava �s �szakon a Szaitama prefekt�ra hat�rolja. A sz�razf�ldi r�szt k�t r�szre, speci�lis ker�letekre �s Tam�ra oszlik.

A Toki� prefekt�ra mag�ba foglalja m�g a Csendes-�ce�nban fekv� k�t szigetcsoportot, az Izu-szigeteket, amelyek majdnem p�rhuzamosan fekszenek az Izu-f�lszigettel, valamint az Ogaszavara-szigecsoportot, amely t�bb mint 1000 km-re tal�lhat� Jap�n f� szigeteit�l.

A jap�n t�rv�nyek �rtelm�ben Toki� metropoliszk�nt (to, 都) van megjel�lve. K�zigazgat�si feloszt�sa megegyezik a t�bbi prefekt�r�j��val. B�r egy tucat r�sz fekszik kisebb ter�leten, ezek is v�rosnak vannak min�s�tve. Ide soroljuk a 23 ker�letet, amelyek 1943-ig Toki� v�rost alkott�k, de most k�l�n�ll�, �nkorm�nyz�, polg�rmesterrel, v�rosi tan�ccsal �s v�rosi jogokkal rendelkez� r�szekk�nt vannak elismerve. Ezen ker�letek mellett Toki� k�r�lfog m�g 26 tov�bbi v�rost (市 -shi), �t telep�l�st (町 -chō vagy machi) �s kilenc falut (村 -son vagy -mura), ezek mindegyike saj�t �nkorm�nyzattal rendlekezik. A lakosok �ltal v�lasztott f�v�rosi �s �nkorm�nyzati gy�l�st a Toki�i F�v�rosi �nkorm�nyzat ir�ny�tja, amelynek sz�khelye Shinjuku ker�letben tal�lhat�.

KER�LETEK:

A 23 ker�let (特別区, tokubecuku, sz� szerint 'k�l�nleges ker�letek') r�gebben Toki� v�rost alkotta, de ez 1943. j�lius 1-j�n egybeolvadt a Toki� prefekt�r�val (東京府, t�kj�fu), �s �gy elvesztette t�rv�nyhat�s�gi jog�t. A kialakult v�ros ker�letekre lett felosztva, melyek mindegyike rendelkezik �nkorm�nyzattal, v�lasztott polg�rmesterrel �s tan�ccsal.

A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 ker�let �sszes�tett n�pess�ge 8,34 milli� f�, n�ps�r�s�ge 13 416 f�/km².

Tokyo-hoz Tartoz� szigetek

A Toki�hoz tartoz� szigetek �sszter�lete kb. 406 km². Lakoss�ga folyamatosan cs�kken, 2005. szeptember 1-j�n 26 000 f� – a n�ps�r�s�g 65 f�/km² – volt.

Ez a ter�let term�szeti kincsekben �s tengeri nyersanyagokban igen gazdag. Mindemellett azonban a szigetek kicsik, f�ldrajzilag izol�ltak, p�nz�gyileg gyeng�k �s jav�taniuk kell az �letsz�nvonalt, fejleszteni�k kell a tengeri �s l�gi k�zleked�st valamint az orvosi ell�t�st.

Toki�hoz k�t szigetcsoport tatozik: az Idsu-szigetek �s az Ogasavara-szigetek. Az Idsu-szigetek amely egy vulkanikus szigetcsoport. A szigetek mind a 9 tagja r�sze a Fudji-Hakone-Idsu Nemzeti Parknak, n�h�nyukat az Edo-korszakban b�rt�nk�nt haszn�lt�k. Az Ogaszavara-szigetek (vagy Bonin-szigetek) 1000 km-re d�lre fekszenek Toki� k�zpontj�t�l. A szigetcsoportot kb. 30 kisebb sziget alkotja, melyek k�z�l csak Chichi-Jima �s a Haha-Jima lakott.

Forr�s:Wikip�dia