A jap�n nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 milli� ember besz�li anyanyelvk�nt, ezzel a kilencedik legnagyobb besz�l�k�z�ss�g� nyelv a vil�gon. E k�z�ss�g legnagyobb r�sze Jap�nban �l. Egyetlen m�s orsz�gban sem besz�lik els� vagy m�sodik nyelvk�nt. Standardiz�lt v�ltozata (hj�dzsungo) a toki�i dialektuson alapszik.

A jap�n nyelvben h�rom �r�srendszer van:

• a hiragana,
• a katakana sz�tag�r�sok,
• a kandzsi k�nai eredet� sz��r�s.

Haszn�latos m�g a r�madzsi, ami a latin bet�s �r�s neve. 1947-ben az USA megsz�ll�k nyom�s�ra az addigi 50 000 jelb�l �ll� jelrendszer helyett az alap jelk�szlet sz�m�t 1850-re korl�tozt�k, majd 1981-ben a list�t 1945 t�telre b�v�tett�k.

A kandzsival a szavak fogalmi r�sz�t, p�ld�ul a f�neveket, az iget�t �rjuk le, m�g a hiragan�val a toldal�kokat �s a hat�roz�sz�kat, az idegen szavakat �ltal�ban katakan�val �rjuk.

A k�vetkez� t�bl�zat bemutatja a jap�n nyelv alapvet� sz�tagjait. A t�bl�zatot �gy kell haszn�lni, hogy a bal oldali m�ssalhangz� ut�n kiejtj�k a fel�l l�v� mag�nhangz�t.

Van n�h�ny kiv�tel a hiragana, ill. a katakana olvas�s�ban:

• Az sz-sor minden sz�tagja sz-szel kezd�dik, kiv�ve し/シ, amely sinek ejtend�; hasonl�an a z-sor, melyben minden dz-vel, kiv�ve a じ/ジ, mely dzsinek ejtend�.
• A t-sor kiejt�se: ta csi cu te to. A d-sor hasonl�an: da dzsi dzu de do.
• A ふ/フ m�ssalhangz�ja val�j�ban egy f-szer� hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal k�pz�nk.

Kiejt�si �s egy�b tudnival�k:

• ん/ン – �n�ll� sz�tagot k�pz� n hang.
• A v-sor m�ssalhangz�ja az angol w-hez hasonl�t; hasonl�an a ふ/フ f-szer� hangj�hoz, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal k�pzett hang. A を/ヲ hangot sokszor csak sim�n o-nak ejtik, �m ett�l m�g nem ugyanaz a szerepe a k�t hangnak.
• Az あ/ア egy a magyar �-hoz hasonl� hang, viszont annyira nem ny�lt, �s r�vid.
• Az i, e �s o hangok olyanok, mint a magyarban.
• Az う/ウ ajakkerek�t�s n�lk�li u hang, kiejt�se �-szer�.

A jap�n szavak magyar �t�r�sa az angolban haszn�lt Hepburn-�t�r�son alapul, de azzal nem azonos (az angol �s a magyar nyelv k�l�nbs�gei miatt):

P�ld�k:

g�sa (szab�ly szerint geisa), Toki� (eredetileg T�kj�), Kiot� (eredetileg Kj�to), Oszaka (eredetileg �szaka) stb.

F�bb jelek:

。 kicsi, karika alak� mondatv�gi �r�sjel, haszn�lat�ban megfelel a magyar pontnak;

、 vessz�, haszn�lata a magyar�hoz hasonl�, b�r szabadabb helyes�r�si szab�lyok alapj�n. Jobb-als� ir�nyban kisz�lesed�, k�nnycsepp alak� jel;

・ a sorok sz�less�g�nek/magass�g�nak k�zep�n (az �r�s ir�ny�t�l f�gg�en) lev� pontot az idegen nyelv� szavak elv�laszt�s�ra haszn�lj�k, p�ld�ul: レオナルド・ダ・ヴィンチ reonarudo da vinci (Leonardo da Vinci);

「 」 『 』 id�z�jelek, haszn�lata a magyar�hoz hasonl�;

m�s latin karaktereket, �gy a k�rd�jelet (?) �s felki�lt�jelet (!) is a magyarhoz hasonl� m�don haszn�lj�k. Olykor – az angol nyelv hat�sa miatt – az �ltalunk is haszn�lt pont �s vessz� jeleket haszn�lj�k.

"Nyelvtan"

A f�neveknek nincs ragoz�suk, az esetviszonyokat a f�n�vi csoportok ut�n �ll� partikul�k jelzik: wa- – topik jel�l�, ga- – (nem topik) alany jel�l�je, o- – t�rgyjel�l�, ni- – mindenf�le helyviszony jel�l�je, no- – mindenf�le jelz�i viszony jel�l�je (bele�rtve a vonatkoz� mell�kmondatot is), de instrument�lis-partikula stb. T�bbes sz�m nincs, ha ez nem der�l ki a mondatb�l, akkor megdupl�zz�k a f�nevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak.

A szem�lyes n�vm�sok gyakran kiesnek, ha referenci�juk a kontextusb�l kider�l. Az els� szem�lyben az udvariass�g foka szerint t�bbf�le alak k�z�l v�laszt a besz�l�, m�sodik szem�lyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettes�ti a n�vm�st (p�ld�ul megsz�l�tott neve, tiszteleti -san/-sama / -szan/-szama sz�csk�val toldva).

A sz�mneveknek 1-10-ig 2 sorozata l�tezik, az eredeti jap�n (J) �s a k�nai (K) eredet�:

A jap�nban az ig�k nem vesznek fel szem�lyragokat, viszont igeid� �s m�d tekintet�ben van igeragoz�s. Nincs f�n�vi igen�v. Az ig�k form�i a mondatban a k�l�nf�le udvariass�gi fokot fejezik ki, pl: csin�ld meg- l�gysz�ves csin�ld meg- tisztelettel k�rlek, hogy csin�ld meg stb…)

Nincs mag�nhangz�harm�nia.

A magyarral azonos a nevek haszn�lata (vezet�kn�v, keresztn�v), a d�tum �s c�m haszn�lata, a birtokos eset haszn�lata (el�sz�r j�n a birtokos, ut�na a birtok, p�ld�ul a h�z ajtaja). A c�meket is hasonl� m�don �rj�k (nagyobb egys�gt�l a kisebb fel� haladva): v�ros, v�rosr�sz, h�zt�mb stb.

Forr�s:Wikip�dia